A Magyar Szociológiai Társaság 2019. évi vándorgyűlése: Felhívás szekció-előadásra

Határidő: 06/20/2019

Időpont: 2019. október 24‒26.
Helyszín: Kodolányi János Egyetem, Budapest

Jelentkezési határidő szekció-előadásra: 2019. június 20.

A Magyar Szociológiai Társaság 2019. évi vándorgyűlését a Kodolányi János Egyetemmel közösen rendezzük meg 2019. október 24‒26-án

A munka a XXI. században címmel

A fő téma tehát a munka világának átalakulása, az új fejlemények és társadalmi észlelésük, megítélésük vizsgálata a különböző társadalmi csoportokban.

Előadók jelentkezését várjuk az alábbi szekciókba. Előadástervvel a szekciószervezőknél lehet jelentkezni.

Határidő: 2019. június 20.

1. A transznacionális munka társadalma

Szervezők:
Feischmidt Margit (feischmidt.margit@tk.mta.hu)
Váradi Monika Mária (varadim@mta-rkk-tko.hu)

A transznacionalitás legáltalánosabban az emberek és erőforrások államhatárokat átszelő, többirányú mobilitására és az e mozgáshoz kapcsolódó gyakorlatokra, tranzakciókra, kapcsolatokra, hálózatokra, terekre vonatkozik. A transznacionális migráció tipikus formája a külföldi munkavállalás. A szekció különböző szempontokból elemzi a transznacionális munkavállalást ösztönző és fenntartó strukturális feltételeket, a formális és informális transznacionális munkatapasztalatokat ‒ legyen szó magasan kvalifikált értelmiségiekről, gyári munkásokról vagy házi ápolókról.
Olyan előadástervezeteket várunk, amelyek a vándorlás okai és hatásai összefüggésében vizsgálják a munkát, különös tekintettel a vándorlás következtében változó munkafeltételekre, bérekre, a munkával kapcsolatos elégedettségre, a fizetett és a fizetetlen (háztartási és jótékony, közösségi) munka arányára, és a munka presztízsére. Szeretnénk, ha a szekció hozzájárulna a transznacionális mobilitás hatásainak megértéseshez a munkahelyek és a munka megszervezése, a dolgozói érdekképviselet, a helyi munkaerőpiac és a helyi társadalom kontextusában. Nem utolsó sorban arra volnánk kíváncsiak, hogy a transznacionális munka hogyan kapcsolódik az élettörténetekhez, miként válik az elbeszélők identitásának részévé, milyen aspektusokkal gazdagítja azt.
Várjuk tehát mindazok jelentkezését, akik kvantitatív és/vagy kvalitatív módszerekkel vizsgálják a transznacionális munkavállalás jellegzetességeit, a munkavállalási célú migráció tipikus mintázatait, a migrációban résztvevők és érintettek tapasztalatait, valamint a transznacionális munka hatásait egyéni, családi, közösségi szinten úgy a kibocsátó, mint a befogadó országokban.

2. Határtalanul? Nemi viszonyok a globális munkatársadalomban

Szervezők:
Gregor Anikó (aniko.gregor@gmail.com)
Nagy Beáta (beata.nagy@uni-corvinus.hu)

Az elmúlt évtizedekben a munkatársadalom viszonyait befolyásoló globális gazdasági, politikai és kulturális folyamatok a társadalmi hierarchia különböző szintjein élő nők és férfiak életében eltérő hatásokat fejtettek ki. Bizonyos szférákban a határvonalak egyre jobban elmosódnak munka és magánélet, fizetett és fizetetlen, látható és láthatatlan, formális és informális, produktív és reproduktív munka közt. Ugyanakkor a határok át- és újraalakulása is segíti a nemek közti egyenlőtlenségek újratermelését. Mindezt egyre erősebben határozzák meg a transznacionális folyamatok: a globális gondoskodás krízise éppúgy, mint a globális árutermelés és tőkefelhalmozás, vagy éppen a munkaszervezési ideológiák nemi viszonyai.
A szekcióba olyan előadásokat várunk, amelyek a különféle határhelyzetek, határátlépések nézőpontjából mérik fel a nemi egyenlőtlenségeket, megjelenési formáikat, intézményes és közpolitikai környezetüket, különös tekintettel a (lokális vagy transznacionális, politikai, gazdálkodó vagy civil) szervezetek világára; a különböző (produktív és reproduktív, fizetett és fizetetlen, látható és láthatatlan) munkavégzési formákban kialakuló viszonyokra és feszültségekre, valamint a munkatársadalom viszonyainak nemi szubjektiválódására és a kollektív cselekvés lehetőségeire.

3. Munka 4.0: digitalizáció, automatizáció, projektesítés

Szervezők:
Füzér Katalin (fuzer.katalin@pte.hu)
Tomay Kyra (tomay.kyra@pte.hu)

A szekcióba várjuk azokat az előadásokat, amelyek a foglalkozások és a foglalkozási szerkezet átalakulásával foglalkoznak a digitalizáció, az automatizáció és a projektesítés folyamataival összefüggésben. Szívesen látjuk a cégeken belüli társadalmi kapcsolatokkal foglalkozó előadásokat is, a munkahelyi jóllét, a vezetési stílusok elemzését. A gazdasági folyamatokat komplexen elemző előadásokra is nyitott a szekció: az innováció, a hagyományos és a digitális iparosodás társadalmi előfeltételeinek, valamint következményeinek elemzése is ide tartozhat. A szekció teret ad empirikus eredmények vagy újszerű megközelítésmódok bemutatásának is.

4. A szegmentált munkaerőpiac

Szervezők:
Huszár Ákos (huszar.akos@tk.mta.hu)
Sik Endre (sikendre0@gmail.com)

A szegmentált munkaerőpiac elmélete szerint a munkaerőpiac kínálati oldalán adott társadalmi-gazdasági jellemzőkkel rendelkező munkavállalók jelennek meg, a keresleti oldalon pedig szintén adott foglalkozási pozíciókat kínáló vállalatok. A munkaerőpiacnak mind a kínálati, mind pedig a keresleti oldala strukturált. A munkavállaló populáció rétegzett, a különböző szociológiai karakterű csoportok eltérő típusú munakerőkínálattal lépnek be a munkaerőpiacra, és az eltérő típusú vállalatok kereslete is különböző munkafajtákra irányul. A keresleti, illetve a kínálati oldal strukturált jellege folytán a munkaerőpiacon részpiacok jönnek létre, amelyekhez kapcsolódva munkaerőpiaci szegmentumok alakulhatnak ki.
A szekció kérdései: Mennyiben jelentkezik szegmentáció problémája a mai magyar munkaerőpiacon? Alkalmazhatók-e rá ma a szegmentációs elmélet alapfogalmai? Milyen alternatív elméletek állnak rendelkezésre a jelenség vizsgálatához? Miként strukturálódik a munkaerőpiac, milyen részpiacok azonosíthatók a mai Magyarországon? Melyek a munkaerőpiac szegmentációjának fő faktorai és azok hogyan változtak a rendszerváltás után? Milyen következményei lehetnek n a munkaerőpiac szegmentálódásának a társadalom rétegződésére?

5. A közfoglalkoztatás a válság után

Szervező: Czirfusz Márton (czirfusz.marton@krtk.mta.hu)

Magyarországon az állam számos eszközzel, köztük közvetlen munkahelyteremtéssel válaszolt a 2008-as gazdasági válságra. Az Út a munkához program, majd a 2011-től új alapokra helyezett közfoglalkoztatási rendszer átformálta a munka világát, nagy tömegben új formájú munkalehetőségeket kínált többszázezer érintettnek. A közfoglalkoztatás rendszerét az elmúlt években a szociológia mellett többek között a kulturális antropológia, a közgazdaságtudomány és a társadalomföldrajz is vizsgálta. A szekció fő kérdése: Mi a közfoglalkoztatás szerepe jelenleg, a munkaerőhiányos gazdasági fellendülés idején?

6. Hátrányból indulók – karrierutak, szakmai szerepek és identitások

Szervező: Fejős Anna (fejosanna@gmail.com)

A szekció a munka és a szakmaiság szubjektív tapasztalatait elemzi. Olyan egyének pályafutását mutatják be, akiknek s származása és társadalmi kötődései nagyban alakítják szakmai szerepeiket és azt, ahogany foglalkozásukra tekintenek. A különböző, olykor marginalizált élethelyzetből induló vagy társadalmi hátrányokkal küzdő szakemberek életpályáinak kibontásával megismerhető, hogyan teszik személyes kötődéseiket szakmai életük részévé, illetve hogyan használják szakmai tapasztalataikat önazonosságuk formálására és közösségeik erősítésére. Válhat-e egy potenciális térbeli-társadalmi hátrány a megküzdés, identitásépítés eszközévé a szakmai munkán, elhivatottságon, vagy a közösségért tenni akarás motívumainak közvetítésével? A ffókuszban a társadalmi nem, az etnicitás és az osztályhelyzet tényezői állnak, ám nem a csoport-identitások, hanem a szakmaisággal, a szakmai szerepek felépítésével kapcsolatos kérdések, illetve ezek kölcsönhatásai.

7. Munka a kulturális termelésben

Szervezők:
Barna Emília (emilia.barna@gmail.com)
Nagy Kristóf (knagykristof@gmail.com)

A szekció azt vizsgálja, hogy milyen paradoxonok közt jelenik meg, vagy épp rejtőzik el a munka a kulturális termelésben. A művészeti, illetve kulturális munkában a munkajelleget erősen elfedik a „zseni”, a „tehetség” és a „kreativitás” mítoszai. Ennek következtében a művészeti munka a küldetés, önkifejezés fogalmaival, a művészi, alkotói autonómiára törekvéssével az egyének által is belsővé téve legitimál gazdaságilag kiszolgáltatott, kiszámíthatatlan, prekár élethelyzeteket.
A szekció a művészeti, illetve kulturális munka sajátos megjelenési formáit vizsgálja a mai Magyarországon, különös tekintettel arra, hogyan írja felül az ország félperifériás világgazdasági integrációja a művészeti bérmunkának a jellemzően nyugat-európai és észak-amerikai példákon megfogalmazott kritikáját. Míg az jellemzően a munka flexibilizálását és növekvő piaci kiszolgáltatottságát helyezi a figyelem középpontjába, az alulfizetett kulturális munka Magyarországon olyan sajátos formákban jelenik meg, mint például a 2012 óta létező kulturális közfoglalkoztatás. A kulturális közmunka esetében a minimálbérnél kisebb fizetés a kultúra iránti elhivatottsággal párosul, azonban egyszerre hiányzik belőle az önkifejezés gyakorlata, a flexibilitás és az informalitás – amelyek viszont a művészeti munka kritikájának kulcsszavai.
A kulturális munka nyugati fókuszú irodalmának jórésze a művészi autonómiára való törekvést jellemzően a piactól való függetlenségként értelmezi művészet vagy kereskedelem/piac dichotómiájában megfogalmazva. A kulturális termelés posztszocialista környezetben való vizsgálata az állam szerepének relevanciájára is ráirányítja a figyelmet.

Felhívás

(forrás: http://www.szociologia.hu)