Az Európai Beruházási és Projektek Minisztériuma doktori hallgatók és posztdoktori kutatók számára hirdetett meg pályázati programot, amelyben legalább 80 doktori hallgató és 20 posztdoktori kutató szakmai tevékenységét hivatottak segíteni. A pályázat részleteiről kérdeztük Hegedűs Csillát, a minisztérium államtitkárát.

Milyen céllal jött létre ez a pályázati kiírás?

A pályázat célja a PhD hallgatók kutatói munkájának támogatása, a munkaerőpiacra való átmenet könnyítése, a doktoranduszok pedagógiai képzésének ösztönzése, a kutatók és vállalatok közötti szorosabb együttműködés támogatása, illetve a doktori hallgatók színvonalas kutatóprogramokba való bekapcsolása.

Alapvetően kiknek szól a támogatás? Kik pályázhatnak?

A programra felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, kutatóközpontok, a Román Akadémia kutatóintézetei, vállalkozók, szakmai szövetségek, kereskedelmi és iparkamarák, valamint a Román Akadémia pályázhat.

Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki pályázhasson?

Kötelező a fent említett szervezetek közötti partnerségek megkötése, például az oktatási intézmények és a magánszektor, valamint a kutatói és innovációs központok között. Ugyanakkor kötelező legalább egy akkreditált állami vagy magán oktatási intézményt is partnerként bevonni. Ez egyben azt is jelenti, hogy egyéni kutatóként a pályázati kiírás nem hozzáférhető.

Vállalkozóként milyen feltételekkel tudunk pályázni?

A projekt kezdeményezettjei alapvetően a felsőoktatási intézmények, akik együttműködési megállapodást köthetnek a kutatóintézetekkel vagy vállalkozásokkal a doktorandusz hallgatók, illetve posztdoktori kutatók bevonásával végzett kutatási tevékenységekhez.

Milyen tudományterületekről lehet pályázni? Vannak kiemelt területek?

Minden olyan szakterületről lehet pályázni, amely összefüggésben áll a romániai növekedési potenciállal rendelkező, innovatív gazdasági ágazatokkal. Ilyenek például a matematika, informatika, kémia, ökológia, de a mezőgazdaság, a gyógytorna és az egészségügy is. A területekről részletes tájékoztatást tartalmaz a 5376/2017-es miniszteri rendelet.

Milyen támogatást nyújt a kiírás? Mekkora az öszöndíj mértéke?

A PhD hallgatók kutatói munkájának támogatására kiírt pályázat 21 millió eurós keretösszeggel rendelkezik. Az elnyerhető támogatás maximális összege 1.15 millió euró. A támogatott projektek keretében a doktori tanulmányokban résztvevő hallgatók havi 400 euró ösztöndíjban részesülhetnek, legtöbb 12 hónapig. A posztdoktori kutatók számára ez az összeg legtöbb havi 600 euró lehet.

Az ösztöndíj mellett még milyen formában támogatja a pályázat a kutatói munkát?

Az ösztöndíjak mellett arra is lehetőséget teremt a pályázat, hogy a hallgatók két hónapos gyakornoki programon vehessenek részt az Európai Unió valamelyik tagállamában található egyetemen vagy kutatóközpontban, ahol bővíthetik tudásukat és olyan új tapasztalatokat szerezhetnek, amelyeket itthon kamatoztathatnak.

Hogyan képes támogatni a pályázat a munkaerőpiacon való elhelyezkedést?

A követelmények közé tartozik az is, hogy legalább 30%-a azoknak a doktoranduszoknak és posztdoktori kutatóknak, akik a porgramban részt vesznek a program lejárta után kötelezően munkát kell találniuk. A benyújtott pályázatnak erre is részletesen ki kell térnie, hogy ezt milyen módon tudják biztosítani, így reméljük, hogy valóban hozzájárulnak ahhoz, hogy minél több hallgató el tudjon helyezkedni a munkaerőpiacon.

Melyek a pályázat legfontosabb elbírálási szempontjai?

Nagyon sok szempontot vesznek figyelembe egy ilyen projekt értékelése során, például azt, hogy mennyire járul hozzá a pályázat ahhoz, hogy a fiatalok el tudjanak helyezkedni a munkapiacon, mekkora és milyen jellegű a célcsoport, mennyire járul hozzá a projekt az esélyegyenlőség növeléséhez, a diszkriminációellenességhez, a digitális kompetenciák fejlesztéséhez, mennyire innovatívak a kezdeményezések. A részletes elbírálási kritériumrendszer az alábbi weboldalon olvasható: megnézem

Milyen felületen kell beadni a pályázáshoz szükséges dokumentációt?

Minden dokumentációt a MySMIS 2014 elektronikus platformon keresztül lehet benyújtani.

Milyen fontosabb határidőkre kell figyelni?

A MySMIS 2014 felületet november 9-én nyitottuk meg, a pályázatokat pedig 2021. december 31., 16 óráig lehet benyújtani.

Karrieriránytű – Galaxis útikalauz fiatal kutatóknak címmel szervezett háromnapos konferenciát Budapesten 2021. december 1–3. között a Magyar Tudományos Akadémia Határon Túli Magyarok Titkársága (MTA HTMT) a külhoni doktoranduszszervezetekkel, a TéKa Szlovákiai Magyar Fiatalok Tudományos és Kulturális Társulásával (TéKa), a kárpátaljai doktoranduszok szervezetével, a Momentum Doctorandusszal (MD), a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetségével (RODOSZ), a Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetével (VMDOK) a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozata keretében.

A Domus ‘Collegium Hungaricum’ épületében zajló program december 1-én, szerdán este 18 órakor a határon túli doktoranduszszervezetek bemutatkozójával vette kezdetét a Sience Café keretein belül. A TéKát Bajcsi Ildikó és Bencze Dávid, a RODOSZ-t Biró Árpád Levente, az MD-t Fazekas Andrea, a VMDOK-ot pedig Novák Anikó és Ördögh Tibor képviselte a beszélgetésen. Morvai Tünde, az MTA HTMT osztályvezetője a doktoranduszszervezetek tevékenységét áttekintő megnyitó beszédében kiemelte, hogy a rendezvény apropójául a szervezetek jubileumai szolgálnak, tíz évvel ezelőtt jött létre a TéKa és a Momentum Doctorandus, valamint ebben az évben alakult újjá a 2001-ben létrehozott vajdasági szervezet.

Csütörtökön délelőtt Kocsis Károly, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket, hangsúlyozta, hogy őt elsősorban a szorgalom, a kitartás és a hazaszeretet segítette életútja során. A megnyitó után Demeter Márton, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense tartott érdekfeszítő vitaindító előadást saját karriertörténetéből kiindulva. Meggyőződése, hogy a doktoranduszoknak igen korán tudatos döntést kell hozniuk arra vonatkozóan, magyarországi vagy nemzetközi karriert szeretnének, ugyanis a két út divergens. Ebben sokat segíthet, ha olyan szerepmodelleket keresünk, amelyek oda vezetnek, ahová mi szeretnénk eljutni.

Ezt követően került sor a Tudomány – Kommunikáció – Karrier című panelbeszélgetésre, melynek moderátora Kohus Zsolt, a Semmelweis Egyetem Innovációs Központja Technológiatranszfer és Üzletfejlesztési Csoportjának vezetője volt. A beszélgetésben részt vett Bajcsi Ildikó, a TéKa elnöke és a Clio Intézet kutatója, Kovály Katalin, a Momentum Doctorandus tiszteletbeli elnöke, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézet kutatója, Novák Anikó, a VMDOK elnöke és az Újvidéki Egyetem tanára, Pató Viktória Lilla, a Doktoranduszok Országos Szövetsége elnökségi tagja és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusza, Reéb Zsófia, a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatója, biológiatanár, Rusu Szidónia, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológus doktorandusza, Turányi Tatjána, a Scientia Denique főszerkesztője, Vita Emese, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológus doktorandusza, valamint a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa. Többek között szó esett a kutatások célközönségének meghatározásáról, a hatások és a hasznosulás mérhetőségéről, a kutatói lét jellemzőiről, a tudományterületi különbségekről és a tudománynépszerűsítés, a tudománykommunikáció fontosságáról.

A tanácskozás délutáni szekciójában a fiatal kutatók előadásai kerültek a középpontba. Katona Gábor, az újvidéki Gyógyszerészeti Kar tanársegédje arról tartott magával ragadó előadást, hogyan tudta megvalósítani két, elsőre egymással ellentétesnek tűnő álmát, a színészet és a tudomány iránti rajongását a gyógyszerészet terén. Linc Annamária, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskolájának hallgatója a határon átnyúló együttműködési kapcsolatok földrajzi vonatkozásait Magyarország és Ukrajna példájával szemléltette. Kocsis Lóránt Zsombor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem doktorandusza arról értekezett, hogyan helyezkedik el Székelyföld a globális gazdasági mechanizmusokban. Szanyi István, az ELTE TTK Fizikai Intézetének doktorandusza a nagy energiájú proton-(anti)proton ütközésekről beszélt. Rusu Szidónia, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem szociológus doktorandusza az erdélyi magyar középiskolások körében tapasztalható digitális egyenőtlenségek feltérképezésére törekedett. André Ferenc, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem doktorandusza a műfordítás nehézségeit mutatta be Nichita Stănescu lírájának magyarra átültetésével szemléltetve. Mitruly Árpád, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem doktorandusza is fordításelméleti kérdéseket járt körül, a két magyar Ulysses-fordítást vetette össze. Tömösközi Ferenc, a Selye János Egyetem adjunktusa saját karrierútjáról és egyháztörténeti kutatásairól beszélt nagyon élvezetesen. Bödők Gergely, a Clio Intézet társ-ügyvezetője Erőszaktörténelem – Rendszerváltások és politikai erőszak 1918–1920-ban címmel tartott előadást. Hajdo Noémi, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem doktorandusza a kiskamaszok olvasási attitűdjének változásaira irányította figyelmet. Demeter László, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója lebilincselő előadása, mely A Pannon-régió kocsányos tölgyeseinek dinamikájától az erdők és mocsarak legeltetésének hatásain keresztül a spontán erdők keletkezéséig címet viselte, a fiatal kutató témaválasztásának motivációit és kényszereit világította meg.

December 3-án délelőtt Domus 25 címmel zártkörű műhelybeszélgetés zajlott a doktoranduszszervezetek képviselőinek és a Domus-ösztöndíjat legtöbbször elnyert kutatók részvételével, hogy közös gondolkodás révén a jövőre 25. évébe lépő ösztöndíjprogram minél jobban alkalmazkodhasson a kutatói igényekhez.

A rendezvényt a világhálón élőben is követni lehetett, a programok visszanézhetőek az alábbi linkeken:

2021. december 1.: https://fb.watch/9H8ojTUZEb/

2021. december 2., délelőtt: https://fb.watch/9H8mc0fnd9/

2021. december 2., délután: https://fb.watch/9H8pHCmTYc/

Május 5-étől kezdődően kérdőíves kutatásba kezd a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ): felmérésükben az erdélyi magyar doktoranduszok és fiatal kutatók munka-magánélet egyensúlyhoz való viszonyulását kívánják vizsgálni. 

“A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fiatal kutatók mentális egészségének kérdésével nagyon keveset foglalkozunk, szinte tabusítjuk azt. Holott, a jólétnek és a jóllétnek egyaránt előfeltétele a kiegyensúlyozottság, a szellemi frissesség és épség pedig a hatékonyságunkat is növeli. Ennek szellemében kezdeményeztük ezt a kutatást” – mondta el Biró Árpád Levente, a RODOSZ elnöke, és hozzátette: “A kutatás reményeink szerint képet fog nyújtani arról, hogy milyen szerepekben kell helyt álljanak a romániai magyar fiatal kutatók, hogy milyen az ő leterheltségük. A jóllét-kutatás eredményei ugyanakkor a romániai magyar doktoranduszközösség jövőtervezésében játszanak szerepet”. 

A felmérést dr. Dániel Botond által vezetett szociológus-csoport végzi, a rövid, anonim módon kitölthető kérdőívben a demográfiai adatok mellett a munka-magánélet viszonyát vizsgáló kérdések is helyet kaptak.  A kérdőívet az érdeklődők az alábbi itt érhetik el.

A kutatásról további információk a RODOSZ Facebook és Instagram oldalán olvashatók. 

A kutatással párhuzamosan, a RODOSZ mentálhigiénés workshopot tart a doktoranduszoknak. A hat alkalmas műhelymunka április 27-én vette kezdetét, a hetente megszervezett kiscsoportos foglalkozásokat pedig Bota Andrea pszichológus és coach tartja, akinek segítségével a burnout megelőzésének elméleti és gyakorlati alapjait sajátíthatják el a résztvevők. 

A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége elkötelezett az erdélyi magyar fiatal tudományos utánpótlás jólétének biztosításában.

Szerző: Pap István

Forrás: Erdon.ro

Szeptember 18–19-én tartották meg a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE), valamint az online térben az V. Erdélyi Történettudományi Doktorandusz Konferenciát Változó világ, változó Erdély címmel.

Több szempontból is rendhagyó volt a PKE és a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) által immár ötödik alkalommal megszervezett konferencia. Mivel egy járványidőszak kellős közepén vagyunk, ennek következtében hibrid rendszerben szervezték meg az eseményt: akik országon belül vannak, és el tudtak jönni, azok el is jöttek a PKE-ra, azok pedig, akik országhatáron túl élnek vagy tartózkodnak, vagy egyéb más okból nem tudnak fizikailag jelen lenni, online tartották meg előadásukat. „Ilyen még nem volt számunkra, reméljük a közeljövőben nem is lesz, ezzel együtt ezt gondoltuk a legjobb megoldásnak” – mondta a konferencia péntek délutáni megnyitóján Tőtős Áron, az esemény szervezőbizottságának az elnöke. Ő kiemelte, hogy az idei program rendhagyó abból a szempontból is, hogy kinőtte egy konferencia hagyományos kereteit, hiszen ehhez kapcsolódóan évente megszervezik az erdélyi történsztábort, ezzel is összekötve az erdélyi és a székelyföldi magyarságot, illetve az ottani és az itteni fiatal kutatókat. „Évek óta tanulmánykötetben jelentetjük meg a konferenciák írott változatait, de a mostani rendezvény különleges abból a szempontból is, hogy új sorozatot indítunk el: monográfiákat is szeretnénk megjelentetni. A sorozatban egy-egy fiatal kutatónak olyan munkáit szándékozunk kiadni, amely egy-egy témakör szintézisét nyújtja. Az első ilyen kiadványunk Segyevy Dániel Zoltánnak, a Lipcsei Egyetem doktoranduszának, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatójának Térképművek Trianon árnyékában című munkája lesz” – mondta Tőtős Áron.

Gazdag kínálat

Az idei konferencián a nyolc szekcióülés előadásait két plenáris előadás fogta keretbe: a nyitóelőadás pénteken délután dr. Ablonczy Balázs történész, a Lendület Trianon 100 kutatócsoport vezetőjének az expozéja volt Ismeretlen Trianon: erőszak, gazdaság, menekülés címmel, zárásképpen pedig dr. Zuh Deodáth (ELTE GTK FI) értekezett sikeres és sikertelen műcsarnoképítésekről Erdélyben 1920 után. Az idei konferencián is, mint általában, azok a fiatal kutatók vettek részt, akik a tágabb értelemben vett Erdély történetét kutatják, és munkájuk eredményét, vagy részeredményeit ismertetik a konferencia keretében. A régióval foglalkozó kutatók a Kárpát-medence minden területén élnek, de nyugat-európai egyetemeken is számosan végeznek kutatásokat Erdély történetéről. „A konferencia ezzel a céllal is jött létre, hogy ezeket a különböző területeken földrajzilag is távol levő embereket hozza közel egymáshoz, számukra találkozási lehetőséget biztosítson” – mondta a megnyitón Tőtős Áron. Az idei tudományos program tematikája a változó világ és a változó Erdély kérdése körül csoportosult, és mint azt a szervezőbizottság elnöke elmondta, céljuk megmutatni az új kutatási módszereket és azokat az új kutatási eredményeket, amelyek új látószögbe helyezik Erdély történetét, és így a hagyományos politikatörténeti kereteken túlmenően új témák is előkerülnek, amelyek korábban kevésbé voltak kutatottak. Ezek után nem meglepő, ha a nyolc szekcióülés mintegy huszonöt előadása során szó volt borbélyokról, a halálbüntetésről, „beszélő leletekről”, vagy éppen a méz szerepéről az Erdélyi Fejedelemség korában. Külön szekcióban tárgyalták a várostörténeti, az iparművészeti témákat, és volt egy külön szekció Trianonról is, a bemutatott előadások az őskortól napjainkig ismertették Erdély történetének egy-egy szegmensét.

A koronavírus-járvány jelentős hatással bírt a felsőoktatásban résztvevő pedagógusok és hallgatók mindennapos tevékenységére. Az online oktatás megszervezése, valamint a digitális taneszközök használata rendkívüli kihívás elé állította a felsőoktatási intézményeket. A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy e jelentős erőfeszítések eredményeképpen pedig számos kreatív kezdeményezés, ötletes megoldás született.

A fiatal erdélyi magyar egyetemi oktatók és doktoranduszok motiválása, a jó gyakorlatok széleskörű népszerűsítése, valamint a digitális taneszközök használatának és továbbfejlesztésének ösztönzése céljából, a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) pályázatot hirdet a leginnovatívabb digitális felsőoktatási tanóra témában.

A pályázatra 35 év alatti, oktatási tevékenységet legfeljebb öt éve végző, romániai felsőoktatási intézményekben dolgozó, magyar anyanyelvű személyek pályamunkáit várjuk. Pályázni minimum 20, maximum 30 perces videóanyagokkal lehet, amelyek bármilyen tudományterület egy tanítási egységét dolgozzák fel innovatív módszerekkel (köztük kötelezően egy olyan mozzanattal, amely a hallgatói aktivitást ösztönzi). A videóanyagok mellé az írott óratervet is kérjük mellékelni, word formátumban. A pályámunkákat május 22-éig várják az Această adresă de email este protejată contra spambots. Trebuie să activați JavaScript pentru a o vedea. e-mail címre.

A beérkezett pályamunkákat Illyés Magda, a BBTE Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet oktatója, digitálisoktatás-szakértő, Varga Zsuzsa, a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar mesterszakos hallgatója, valamint Biró Árpád Levente, a RODOSZ elnöke bírálják el.

A legjobbnak ítélt pályamunka díja 1000 RON, amelyet a RODOSZ az Innovációs és Technológiai Minisztérium jóvoltából biztosít. 

A pályamunkák leadásával a pályázók vállalják, hogy munkáikat a RODOSZ saját felületein nyilvánosságra hozza.

További információk az Această adresă de email este protejată contra spambots. Trebuie să activați JavaScript pentru a o vedea. e-mail címen kaphatók.

A Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége a Doktoranduszok Országos Szövetségével együttműködésben Erdélyben is megszervezi a Sikeres Doktori Életpálya kurzussorozatot.

A kurzussorozat első kiadására február 24-én, 17 órától kerül sor a BBTE Kommunikáció Kar 301-es termében (Traian Mosoiu utca 71. szám).

Ez alkalommal Dr. Dégi László Csaba, a BBTE oktatója tart interkatív előadást Öngondoskodási kezdőkészlet doktorandusz hallgatók és fiatal kutatók számára címmel.

Bár nyugat-európai felsőoktatási intézményrendszerben már kiemelt hangsúlyt kap a hallgatók, oktatók és kutatók pszichikai egészségének megőrzése, hazánkban még az értelmiségi körökben is tabunak számít a mentálhigiéné. Holott a stressz, a kiégés vagy éppen a depresszió  a szellemi munkának éppúgy velejárója, mint a fizikainak. A mentális egészség kérdése különösen nagy kihívás akkor, amikor a kutatói előmenetel mellett a napi betevőt is meg kell teremteni. Az interaktív workshop célja, hogy feltérképezze a fiatal kutatók legégetőbb problémáit, és megoldási lehetőségeket kínáljon a felmerülő stresszes helyzetekre.

Az eseményre a belépés ingyenes.

Öt ország negyven fiatal magyar tudósa vett részt a Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) által öt év kihagyás után ismét megszervezett interdiszciplináris konferencián. A Társadalom és innováció címet viselő szakmai találkozónak a Babeș–Bolyai Tudományegyetem adott otthont február 6-án és 7-én.

A február 6-ai megnyitót követően, február 7-én került sor a konferencia előadásaira: a résztvevő kutatók nyolc szekcióban – bölcsészettudomány, műszaki tudományok, teológia, adatvédelem, közigazgatás, kommunikációtudomány, történelemtudomány és szociológia – mutatták be egyéni vagy csoportos kutatásaik eredményét.

A konferencia megszervezésével a szervezők szándéka volt, hogy az egykori RODOSZ Konferenciák másfél évtizedes hagyományát élesszék újra. Az esemény sikerességére való tekintettel, a RODOSZ vezetőégének célja, hogy évente hasonló szakmai találkozót szervezzen.

A Kárpát-medencei Magyar Doktoranduszok Interdiszciplináris Konferenciája támogatói az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap és a RMDSZ Ügyvezető elnöksége voltak.